Cseljabinszk (Челябинск)
Lakossgt tekintve Oroszorszg 8. legnpesebb vrosa. A Dl-Urli rgi fontos kulturlis, oktatsi, politikai, pnzgyi, kereskedelmi s gazdasgi kzpontja.
Az Url-hegysg dlkeleti lejtin plt a vros a Miassz foly partjn. Fontos kzlekedsi csompont Cseljabinszkon keresztl halad a Transzszibriai vastvonal trtnelmi dli nyomvonala.
A Nyugat-szibriai nagytjat, a finnorszgi tvidkhez hasonlan, tavak ezrei bortjk. A t-tj itt is a jgkorszak visszahzdsa idejn alakult ki.
1736-ban ptettk fel Cseljaba erdjt. Vrosi rangot 1781-ben kapott. Az 1900-as vek elejn a Transzszibriai vastvonal ptsnek kzpontja volt. A vastvonal megnyitst kveten Cseljabinszk jelentsge gyorsan ntt.
Cseljabinszktl 150 km-re szaknyugatra a Majak nukleris ftanyag feldolgoz zemben slyos, a csernobili atomkatasztrfa utn, a legtbb ldozatot kvetel nukleris baleset volt 1957-ben.
Cseljabinszk legfontosabb felsoktatsi intzmnye az 1943. december 15-n alaptott Dl-urli llami Egyetem (oroszul: Южно-Уральский государственный университет, ЮУрГУ).
A Cseljabinszki Mzeum Rgszeti Osztlya rdekes s fontos kutatsokat vgez a Kelet-Ural terletn. Szergej Botalov, a mzeum rgsze 2011 tavaszn Budapesten is eladst tartott az MTA Rgszeti Intzetben a honfoglals kori magyar srokhoz igen hasonl lovastemetkezsi leletekrl.
A vros gazdasgban meghatroz a nehzipar. Jelentsgt tekintve kiemelkedik a kohszat s a gpgyrts. A vros kt kiemelkeden fontos zeme a Cseljabinszki Kohszati kombint, a Cseljabinszki Traktorgyr s a Cseljabinszki Cshengermvek. (Челябинский трубопрокатный завод).
A Cseljabinszki Traktorgyrat 1933-ban ltestettk. 1940-ben a hbors ignyeknek megfelelen ez a gyr is hadizemm vlt itt kszltek a Vrs Hadsereg szmra olyan legends harckocsitpusok, mint a T–34, a SZU–152, az ISZ–1 s ksbb a T–90. Napjainkban a traktorgyr nehz traktorokat, buldzereket s rakodgpeket gyrt.
A Cseljabinszki Cshengermvek. (Челябинский трубопрокатный завод) olaj s gzvezetkek cljra kszt csveket. Vsrli kztt nem csak eurpai orszgok, hanem Japn, Irn, s az Egyeslt llamok cgei is megtallhatk.
Cseljabinszk fontos vasti csompont, vasti fvonal kti ssze Moszkvval, Harkovon keresztl Eurpval s Jekatyerinburggal.
A Cseljabinszk repltere a Balandino repltr CEK (IATA: CEK , ICAO: USCC ) kpes minden forgalomban lv replgptpus fogadsra.
|