Kazny (Казань, Казан)
Lakossgt tekintve Oroszorszg 7. legnpesebb vrosa. Oroszorszg egyik legrgebbi teleplse, trtnelmi vros. Szamara mellett a kzps-volgai rgi fontos kulturlis, oktatsi, politikai, pnzgyi, kereskedelmi s gazdasgi kzpontja.
A Volga kzps folysn terl el. Kzvetlenl Kazny alatt r vget a Szamarai vztroz visszaduzzasztsa, msknt fogalmazva itt kezddik a Volga leghatalmasabb vztrozja.
A teleplst 1005-ben bolgrtrk (volgai bolgr) trzsek alaptottk. Az els rsos feljegyzs 1117-ben emlti. A 13. szzadban mr igen jelents telepls. A vros a Volgai Bolgrorszg, majd az Arany Horda fontos vrosa volt. 1438-tl a Kaznyi Knsg szkhelye.
1552-ben foglalta el Rettegett Ivn. 1919-tl a Tatr Autonm Kztrsasg s 1990-tl a Tatr Kztrsasg (Tatrfld) fvrosa.
A Kaznyi llami Egyetemet 1804. november 17-ei rendeletvel I. Sndor cr alaptotta. Ez Oroszorszg msodik s egyben egyik legjelentsebb tudomnyegyeteme. Tanrai illetve hallgati kztt voltak olyan neves szemlyisgek, mint Lobacsevszkij, Tolsztoj, Lenin stb.
Kazny fontos vasti csompont, kt vasti fvonal kti ssze Moszkvval.
A Kaznyi repltr (IATA: KZN, ICAO: UWKD) hivatalos nemzetkzi repltr, amely kpes minden forgalomban lv replgptpus fogadsra. Naponta tbb jrat kti ssze Moszkvval, Frankfurttal s ms eurpai vrosokkal.
Kazny fontos folyami kikt. Dli irnyban Szamara, Volgogrd, Rosztov, Asztrahny, a Kaszpi-tenger s a Fekete-tenger kzvetlenl elrhet. Nyugati irnyba pedig a Volga sszekti a vrost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal s Moszkvval, s a Nvn keresztl a Balti-tengeri kiktkkel.
Kaznyban a vros fennllsnak 1000 ves vfordulja alkalmbl 2005-ben nyitottk meg Oroszorszg 7. metrjt.
|