|
Jekatyerinburg (Екатеринбург)
A vrosban az aktv gazdasgi kapcsolatokra tekintettel 2005 vgtl magyar kereskedelmi kpviselet, 2008 janurjtl pedig fkonzultus is mkdik, amely Oroszorszgban a harmadik magyar diplomciai kpviselet a moszkvai s a szentptervri utn, viszont az egyetlen Oroszorszg terletn amely kvzi schengeni vzumkzpontknt mkdik - jelenleg magyar vzum mellett Ausztria, Finnorszg, Lettorszg s Szlovnia kpviseletben bocst ki vzumot.
Jekatyerinburg nemzetkzi repltere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nylt meg , amikor a katonai replteret megnyitottk a polgri lgi forgalom eltt. A vros kzpontjtl 17 km-re dlkeletre tallhat. 1993-ban privatizltk a replteret, ekkor jtt ltre a Kolcovo Airport NyRt. s az Ural Airline NyRt.
A Kolcovo repltere 2006-ban az elzetes adatok szerint 9 771 jraton 1 360 000 utast szolglt ki, kzlk mintegy 500 000 f rkezett vagy utazott nemzetkzi viszonylatokon. A Kolcovo repltr s Szverdlovszk-szemlyplyaudvar kztt az 1. szm autbusz jrat kzlekedik.
Jeketyerinburg Oroszorszg egyik legjelentsebb vasti csompontja. A kzponti plyaudvar Szverdlovszk-szemlyplyaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fvonal indul (Perm, Kazny, Cseljabinszk, Kurgn, Tyumeny, Tavdu s Nyizsnyij Tagil fel). Itt tallkozik a Transzszibriai vastvonal szaki (napjainkban elfogadott) s dli (megnyitsa idejn hasznlatos) vonalvezetse. A vros els plyaudvara 1881-ben plt. Jelenlegi plyaudvar 1994-ben kszlt el kzvetlen metrkapcsolattal.
Jeketyerinburg fejlett tmegkzlekedssel rendelkezik. A vrosban kzel 100 autbuszvonal 24 villamosvonal s fejlett trolibuszhlzat tallhat.
A jekatyerinburgi metr Oroszorszg legrvidebb metrja, mindssze 7 llomssal. Megnyitsra 1991. prilis 26-n kerlt sor. Jelentsge rvidsge ellenre igen nagy, mivel a vros ipari terlett, az Uralmast kti ssze a belvrossal.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
