T�li Palota

A T�li Palota (oroszul Зимний дворец [Zimnij dvarec]) Szentp�terv�rott tal�lhat� a N�va foly� partj�n. 1754 �s 1762 k�z�tt �p�tette Bartolomeo Francesco Rastrelli (1700–1771) olasz �p�t�sz. A palota g�r�g kereszt alak� udvar k�r� szervezett, k�temeletes �p�let. Homlokzata tagolt, �n. nagyoszloprend az emeleteket �tfog� p�rk�nyokkal. Rastelli a homlokzat sz�nez�sben �s a form�l�sban enteri�r jelleg� barokk st�lust val�s�tott meg. A k�ls� fel�letek alapsz�ne z�ld, �s erre feh�ren rajzol�dnak r� a hangs�lyozni k�v�nt r�szletek, a gazdag aranyoz�ssal d�sz�tett tagozatok.

Az 1917-es okt�beri orosz forradalom kit�r�s�ig a mindenkori uralkod� haszn�lta, 1917 j�lius�t�l november�ig az Ideiglenes Korm�ny sz�khelye volt. 1918-ban az �p�let egy r�sze, majd 1922-ben a teljes T�li Palota az Ermit�zs m�zeum� lett. �lland� ki�ll�t�sai a vil�g minden r�sz�r�l vonzz�k a turist�kat. Az �p�let, vagyis az Ermit�zs ma a vil�g�r�ks�g r�sze.

 

A T�li Palota Az Ermit�zs m�zeum a T�li Palota �p�let�t kapta meg, 1918-ban csup�n egy r�sz�t, majd 1922-ben az eg�szet. A T�li Palota, azaz az Ermit�zs �p�let�ben r�gebben csak a c�rok festm�ny-, szobor- �s gobelingy�jtem�ny�t �ll�tott�k ki, nem volt l�togathat�. Az Ermit�zs M�zeum t�bb mint 4 milli� darabos gy�jtem�nnyel rendelkezik, ebb�l nagyon kev�s l�that� az 535 termes T�li Palot�ban, a t�bbs�g rakt�rakban pihen. A m�zeumban megtal�lhat�k az olasz renesz�nsz, a holland barokk �s francia mesterek alkot�sai. Megtekinthet� a tr�nterem, a c�ri hint�, �kori szobrok, a felvil�gosod�s kor�b�l az eur�pai fest�szet gy�ngyszemei.

K�zel 8000 nyugat-eur�pai festm�ny d�sz�ti a m�zeum falait.

Az Ermit�zs kincsei k�z� tartozik a vil�gon egyed�l�ll� szk�ta fegyver- �s �kszergy�jtem�ny, a vil�g egyetlen sz�sz�nida (Ir�n) ez�stgy�jtem�nye. A leg�rt�kesebb dr�gak�veket rejt�, sokszorosan �rz�tt Aranyszob�t csak el�re bejelentett csoportok l�togathatj�k.

K�l�n�sen gazdag a k�pt�r n�metalf�ldi �s francia gy�jtem�nye, illetve az it�liai renesz�nsz �ta bek�vetkezett legnagyobb m�v�szeti v�lt�sok kor�b�l szinte minden megtal�lhat� a romantik�t�l �s az impresszionizmust�l a szecesszi�n �t a dadaizmus, a kubizmus, a sz�rrealizmus �ltal k�pviselt avantg�rdig.

N�h�ny m�v�sz a sok ezer k�z�l, akiknek alkot�sa megcsod�lhat� az Ermit�zsban: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tiziano, Raffaello, Rembrandt, Rubens, El Greco, �douard Manet, Claude Monet, Vincent van Gogh, Henri Matisse, Pablo Picasso.

A m�zeumban jelenleg 365 helyis�gben �s falain k�zel 2,5 milli� k�pz�m�v�szeti alkot�s tal�lhat�.

Az Ermit�zs ma egy�ttm�k�dik az IBM-mel, hogy hozza l�tre az Ermit�zs internetr�l el�rhet� digit�lis katal�gus�t. Az oldal ma m�r el�rhet� a www.hermitagemuseum.org n�ven. Szentp�terv�rott tal�lhat� a N�va foly� partj�n. 1754 �s 1762 k�z�tt �p�tette Bartolomeo Francesco Rastrelli (1700–1771) olasz �p�t�sz. A palota g�r�g kereszt alak� udvar k�r� szervezett, k�temeletes �p�let. Homlokzata tagolt, �n. nagyoszloprend az emeleteket �tfog� p�rk�nyokkal. Rastelli a homlokzat sz�nez�sben �s a form�l�sban enteri�r jelleg� barokk st�lust val�s�tott meg. A k�ls� fel�letek alapsz�ne z�ld, �s erre feh�ren rajzol�dnak r� a hangs�lyozni k�v�nt r�szletek, a gazdag aranyoz�ssal d�sz�tett tagozatok.

Az 1917-es okt�beri orosz forradalom kit�r�s�ig a mindenkori uralkod� haszn�lta, 1917 j�lius�t�l november�ig az Ideiglenes Korm�ny sz�khelye volt. 1918-ban az �p�let egy r�sze, majd 1922-ben a teljes T�li Palota az Ermit�zs m�zeum� lett. �lland� ki�ll�t�sai a vil�g minden r�sz�r�l vonzz�k a turist�kat. Az �p�let, vagyis az Ermit�zs ma a vil�g�r�ks�g r�sze.