Kolomenszkoje
Kolomenszkoje 400 ha-os ptszettrtneti mzeum s nemzeti park Moszkva egyik dli kerletben. Korbban nll telepls volt, hatrban llt az orosz crok egykori nyri rezidencija. A mai mzeum memlkeinek legkorbbi plete a Feltmads-templom (vagy Mennybemenetel-templom), az oroszorszgi egyhzi ptszet kiemelked alkotsa, melyet 1994-ben felvettek az UNESCO Vilgrksg listjra.
Kolomenszkoje falut valsznleg a 13. szzadban, a mongolok tmadsai ell Kolomna vrosbl elmeneklt lakk alaptottk, innen szrmazhat neve is. A falu s krnyke a 14. szzadtl a moszkvai nagyfejedelem, majd a cri csald birtoka volt, els rsos emltse 1339-bl (jabb adat szerint 1336-bl) val. A birtokon III. Vaszilij cr pttette fia, a ksbbi IV. Ivn cr szletsnek emlkre az 1532-ben felszentelt Feltmads-templomot. Kolomenszkoje szmos trtnelmi esemny tanja volt. IV. (Rettegett) Ivn itt nnepelte meg Asztrahany bevtelt, 1662-ben itt szmoltak le a moszkvai n. "rzlzads" rsztvevivel, ksbb I. Pter cr nnepelte itt Azov bevtelt (1696), majd a svdek feletti poltavai gyzelmt.
A korbbi pletek helyn Alekszej Mihaljovics cr j, fbl kszlt palott pttetett (1667-1671), melynek csodjra jrtak, lltlag 250 helyisge volt. A cri udvar Szentptervrra kltzse utn a palota romlani kezdett, 1768-ban le is bontottk. Helyn ksbb jabb kastly plt, de ez sem maradt fenn.
A szovjet idszakban Kolomenszkoje a llami Trtneti Mzeum rsze lett, ksbb az orosz faptszet nhny rtkes, az orszg klnbz vidkeirl szrmaz emlkt is itt lltottk fel s a mzeumot nllstottk. A terletet az 1960-as vekben a terjeszked fvroshoz csatoltk, hrom falvt – kztk Kolomenszkojet – az 1980-as vekben lebontottk, kzben a memlk pleteket restaurltk. 2006-ban nagyszabs nnepsgsorozaton emlkeztek meg Kolomenszkoje els rsos emltsnek 670-ik vforduljrl.
|