sszoroszorszgi Killtsi Kzpont
Az sszoroszorszgi Killtsi Kzpont, rvidtve VVC korbbi nevn VDNH eredetileg a Szovjetuni gazdasgi, mszaki s tudomnyos lett bemutatni hivatott killtsi terlet Moszkvban.
1939-ben mezgazdasgi killtsknt alaptottk a Jaroszlavli sugrt (az 1957-es Vilgifjsgi Tallkoz ta Bke sugrt, Proszpekt Mira) melletti parkos terleten, krnykn ma is botanikus kert tallhat. A sztlini idkben fontos propagandaclokat szolglt, a cl a Szovjetuni s a szocializmus elrt sikereinek bemutatsa volt. Hruscsov hatalomra kerlse utn a terletet talaktottk egy hatalmas, 220 hektr kiterjeds parkk, ahol a Szovjetuni mszaki-tudomnyos eredmnyeit mutattk be. 1964-ben, hrom vvel Jurij Gagarin rutazsa utn ptettk a monumentlis, 100 mter magas Szputnyik emlkmvet amely egy kiltt raktt brzol. 1972-ben nylt meg az emlkm talapzatn az rhajzsi Mzeum, ahol megtallhat a Vosztok-1 is, ebben az rhajban kerlte meg Gagarin a Fldet. A killts terletn tallhat a hres Munks s kolhozparasztn szobor, az 1937-es prizsi vilgkilltsra kszlt 25 m magas alkots feljts miatt jelenleg (2009) nincs a killts terletn. A VDNH terletn megtallhat a volt szovjet tagkztrsasgok s nagyobb vrosok pavilonja. A killtsi kzpont eredeti cljainak megfelelen ma a moszkvaiak kedvel pihen parkja, htvgente sok csald keresi fel. A terlet knnyen megkzelthet a VDNH metrlloms kzelsgnek ksznheten.
|