Moszkvai �llami Egyetem

A Moszkvai �llami Egyetem, teljes nev�n az M. V. Lomonoszov Moszkvai �llami Egyetem (oroszul Моско́вский госуда́рственный университе́т и́мени М.В. Ломоно́сова [Moszkovszkij goszudarsztvennij unyiverszityet imenyi M.V. Lomonoszova], r�vid�tve MGU) Moszkva legnagyobb egyeteme, melyet 1755-ben alap�tottak. Az egyetem t�bb mint 600 �p�lettel rendelkezik, a f��p�let a Ver�b-hegyen tal�lhat�. 47 000 hallgat�val �s 4000 oktat�val rendelkezik, 29 kar�n t�bb mint 350 tansz�kkel.

 

A moszkvai egyetem t�rt�nete az 1700-as �vek elej�re ny�lik vissza. I. P�ter c�r Szentp�terv�rott alap�tott egyetemet, �m ez nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket. Ez�rt Mihail Lomonoszov fizikus-k�mikus azt javasolta Suvalov gr�fnak, Erzs�bet c�rn� kegyenc�nek, hogy Moszkv�ban alap�tsanak egyetemet. 1755. janu�r 25-�n a c�rn� al��rta az alap�t�sr�l d�nt� rendeletet, �s �prilis 26-�n rendezt�k a megnyit�-�nneps�get.

Eredetileg az egyetemnek h�rom kara volt, a hallgat�k el�sz�r a tudom�nyok �s hum�n t�rgyak ter�let�n kaptak alapk�pz�st a filoz�fiai karon, majd d�nthettek, hogy maradnak a karon, vagy �tmennek a jogi vagy az orvosi karra. A korabeli eur�pai egyetemekkel ellent�tben itt nem volt teol�giai oktat�s, mivel erre k�l�n int�zm�nyek l�tes�ltek. Az oktat�s latin vagy orosz nyelven folyt. Az egyetem a jobb�gys�gon k�v�l minden k�zember sz�m�ra nyitva �llt, m�g az 1800-as �vekben is mind�ssze h�rom nemesi sz�rmaz�s� professzora volt, �s a hallgat�k t�bbs�ge sem sz�rmazott nemesi csal�db�l. A legjobb di�koknak k�lf�ldi tanul�si lehet�s�get is biztos�tott az int�zm�ny.

Az egyetem eleinte ingyenes volt, k�s�bb csak a nagyon szeg�ny csal�dok gyermekei kaptak felment�st a tand�j al�l. Az egyetem felszerel�seit, k�nyveit, a di�kok sz�m�ra �szt�nd�jakat gazdag patr�nuscsal�dok (p�ld�ul a Davidovok �s a Sztroganovok) adom�nyai finansz�rozt�k. 1756-ban, az egyetemi nyomd�ban k�sz�lt el az els� orosz �js�g, a Moszkovszkije Vedmomosztyi �s 1760-ban ugyanitt nyomtatt�k az els� moszkvai irodalmi foly�iratot, Poleznoje Uveszelenyije (Hasznos mulats�g) c�mmel. 1756-t�l sz�z �ven kereszt�l az egyetemi k�nyvt�r volt Moszkva egyetlen nyilv�nosan l�togathat� k�nyvt�ra.

 

T�bb Nobel-d�jas tud�s is itt tanult, p�ld�ul Andrej Szaharov magfizikus, Igor Tamm fizikus-matematikus, Alekszej Abrikoszov elm�leti fizikus, de itt v�gzett Mihail Gorbacsov is.

1946 �ta t�bb mint 11 000 k�lf�ldi diplom�zott itt. A Moszkvai �llami Egyetem t�bb mint hatvan orsz�g fels�oktat�si int�zm�nyeivel �pol kapcsolatokat.

 

Az egyetem egy rendk�v�l komplex egy�ttes, t�bb mint 600 �p�let, nyolc di�ksz�ll�s, 15 kutat�int�zet, 22 kutat�laborat�rium tartozik hozz�, 300 kilom�ternyi vezet�kh�l�zat, egyetemi k�rh�z �s k�nyvt�r - ut�bbi az orsz�g legnagyobbja, a maga kilencmilli� t�teles �llom�ny�val. Az egyetem n�gy m�zeumot tart fenn, egy Tudom�nyos Parkot, botanikus kertet, nyomd�t �s k�nyvesboltot �zemeltet.