H�t n�v�r (Moszkva)

A H�t n�v�r elnevez�s olyan monument�lis moszkvai �p�letekre vonatkozik, melyeket a Szovjetuni� ideje alatt, szt�lini st�lusban �p�tettek. Nevezik m�g �ket Viszotkinak vagy Sztalinszkije Viszotkinak (Сталинские высотки; „Szt�lin magas �p�letei”) is. Nagy r�sz�k 1947 �s 1953 k�z�tt �p�lt, b�r n�melyik�k befejez�se j�val tov�bb eltartott. Sokf�le �p�t�szeti st�lus keveredik benn�k az orosz barokkt�l a g�tik�ig, de az amerikai felh�karcol�k �p�letg�p�szeti jellemz�ivel is b�rnak.

A H�t n�v�r a k�vetkez�: a Hotel Ukraina, a Kotyelnyicseszkaja-rakparti lak�h�z, a Kudrinszkaja t�ri �p�let, a Leningradszkaja Hotel, a K�l�gyminiszt�rium �p�lete, a Moszkvai �llami Egyetem �s a V�r�s Kapuk-�p�let.

M�s kor�bbi kommunista orsz�gokban is �p�ltek hasonl� monstrumok, de a H�t n�v�r m�reteihez foghat� nagys�g�, szovjet kori �p�let csak egy van: a vars�i Kult�ra �s Tudom�ny Palot�ja.

 

Az els� nagyszab�s� felh�karcol�, a Szovjetek palot�ja �p�t�s�t f�lbeszak�totta az 1941-es n�met t�mad�s, �gy az elk�sz�lt ac�lszerkezetet felhaszn�lt�k Moszkva v�delm�nek meger�s�t�s�hez, a monstrum pedig sohasem �p�lt meg. Borisz Iofan �p�t�sz 1947 �s 1956 k�z�tt hat tervet k�sz�tett a hely�re, illetve a Ver�b-hegyre, de mindet elutas�tott�k. Szt�lin �gy v�lte, Moszkv�nak nem szabad elmaradnia a kapitalista nagyv�rosok m�g�tt, a k�lf�ldieknek itt is l�tniuk kell felh�karcol�kat, de a kor�bbi monstrum-tervek helyett ink�bb elfogadhat� m�ret� �p�letek tervez�s�t ir�nyozta el�. Az �p�t�szek kiv�laszt�sa �s a tervez�s folyamata titokban zajlott, az id�sebb �p�t�szek (Suszev, Zsoltovszkij) helyett fiatalabb szakemberek kapt�k a munk�t, akik k�z�l a legfiatalabb Mihail Posokin volt (37), a legid�sebb pedig Vlagyimir Gelfreikh (62). Az els� projekt a Moszkvai �llami Egyetem �p�lete volt a Ver�b-hegyen, melyet Lev Rudnyev kapott.

Az �p�letek mindegyike t�ltervezett, ac�lszerkezetes, betonalapokon nyugv� �p�tm�ny, melyek magass�g�t nem a tervez�s sz�nd�koss�ga, hanem a tapasztalat �s a technol�gia ismeret�nek hi�nya korl�tozta - j�val nehezebbek voltak ugyanis az amerikai felh�karcol�kn�l.