Moszkva (Москва)

Moszkva Oroszorsz�g f�v�rosa �s els�dleges politikai, gazdas�gi, p�nz�gyi, oktat�si �s k�zleked�si k�zpontja. A Moszkvai ter�leten, a Moszkva foly� partj�n fekszik, sz�vets�gi jelent�s�g� v�ros. A legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alap�totta, b�r az els� �r�sos eml�kek a v�rosr�l 1147-b�l sz�rmaznak. A 18. �s 19. sz�zadban polg�ri v�ros volt, a Szovjetuni� idej�n munk�sv�ross� v�lt. A v�rosnak t�z k�zigazgat�si k�rzete �s 123 ker�lete van. Moszkva 2009-ben a vil�g harmadik leggazdagabb v�rosa volt az itt �l� milli�rdosok sz�m�t tekintve. �p�letei – mint p�ld�ul a Kreml, a Szent Vazul-sz�kesegyh�z vagy a H�t n�v�r – �s metr��llom�sai vil�gh�r�ek. 2007-ben egym�s ut�n harmadszor lett Moszkva a vil�g legdr�g�bb v�rosa.

 

Moszkva az Oroszorsz�gi F�der�ci� alanyak�nt �n�ll� �llamis�ggal rendelkezik. A t�rv�nyhoz� hatalmat a Moszkvai V�rosi Duma, a v�grehajt� hatalmat Moszkva Korm�nya gyakorolja, a helyi �nkorm�nyzati feladatokat pedig a ker�leti �nkorm�nyzatok l�tj�k el.

 

Moszkva v�ros�nak politikai rendszer�t, jogi rendj�t, szervezet�t �s m�k�d�s�t a V�rosi Duma �ltal alkotott legmagasabb szint� jogszab�ly, v�rosi t�rv�ny hat�rozza meg, melynek elnevez�se hivatalosan Moszkva V�ros Alapszab�lya (Устав города Москвы). Az alapt�rv�nyt 1995-ben fogadt�k el, az�ta t�bbsz�r m�dos�tott�k.

 

Moszkva t�z k�zigazgat�si k�rzetre (административный округ) tagol�dik, melyek mindegyik�nek �l�n a polg�rmester �ltal kinevezett, miniszteri rang� prefektus �ll, aki tagja Moszkva Korm�ny�nak �s feladatait az �ltala ir�ny�tott hivatal, a prefekt�ra �tj�n l�tja el. A prefektus feladatait a v�ros t�rv�nyei, a v�rosi korm�ny �s a polg�rmester hat�rozz�k meg, a k�zigazgat�si k�rzetekben nem m�k�dik �nkorm�nyzati test�let.

Az �nkorm�nyzati ker�letek a k�zigazgat�si k�rzeteken bel�li kisebb ter�leti egys�gek, melyek az Oroszorsz�g 2003-ban elfogadott �nkorm�nyzati t�rv�ny�ben el��rt v�roson bel�li ter�let megfelel�i, a helyi �nkorm�nyzati feladatokat ell�t� v�lasztott test�letek �s tiszts�gvisel�k m�k�dnek mindegyikben. Minden ker�letben m�k�dik ugyanakkor k�zigazgat�si hivatal is, melynek vezet�j�t Moszkva Korm�nya nevezi ki. A ker�letek sz�ma meghaladja a sz�zh�szat, �tlagos n�pess�g�k �s ter�let�k nagyj�b�l megfelel a budapesti ker�letek�nek.

 

Oroszorsz�g n�pess�ge az 1990-es �s 2000-es �vekben jelent�sen cs�kkent, azonban Moszkva n�pess�ge a nagyar�ny� bev�ndorl�snak k�sz�nhet�en dinamikusan n�vekedett az elm�lt k�t �vtizedben is. A f�leg a kauk�zusi �s k�z�p-�zsiai volt szovjet tagk�zt�rsas�gokb�l �rkez� bev�ndorl�k sz�ma magas, mellett�k sok orosz �llampolg�r is tart�zkod�si enged�ly n�lk�l �l a v�rosban, ugyanis az orsz�gban bels� �tlev�lrendszer van �rv�nyben, �s m�s k�rzetek lak�i bejelentkez�s n�lk�l nem tart�zkodhatnak 90 napn�l tov�bb Moszkv�ban.

A Forbes magazin 2009-es list�ja szerint az el�z� �vben listavezet� Moszkva harmadik helyre esett vissza a v�rosban lak� milli�rdosok sz�m�t tekintve, a gazdas�gi vil�gv�ls�gnak k�sz�nhet�en milli�rdosainak k�tharmad�t elvesztette, 2009-ben „csup�n” 27 ennyire gazdag ember lakott a v�rosban.

 

Moszkva mai arculat�t j�r�szt a Szovjetuni� ideje alatt �p�tett �p�letek hat�rozz�k meg, f�k�ppen az�rt, mert a r�gebbi �p�letek – k�z�tt�k sok templom – j� r�sz�t lebontott�k vagy �talak�tott�k. A 20. sz�zad el�tti �p�t�szeti eml�kekb�l kev�s maradt fenn, a r�gi Arbat utca, a v�ros egykori kultur�lis-sz�rakoztat� k�zpontja �rzi m�g a r�gi �p�leteit, a Tverszkaja utca m�g�tt, a belv�ros f�bb �tvonalait�l t�volabb es� utc�kban tal�lhat�ak m�g burzso� �p�letek. A megmaradt templomok �s monostorok engednek betekint�st a szocialzmus el�tti korok �p�t�szet�be. A legh�resebb ilyen �p�letek k�z� tartozik a Kreml, a Novogyevicsi kolostor vagy a Szent Vazul-sz�kesegyh�z.

 

Moszkva az el�ad�m�v�szetek k�zpontja is, vil�gh�r�ek a sz�nh�zai, a balett- �s a filmm�v�szete is. A v�rosnak 99 filmsz�nh�za �s 93 sz�nh�za van, ezek k�z�l a legismertebb a Nagysz�nh�z (Bolsoj Tyeatr), a Kissz�nh�z (Malij Tyeatr) �s a Taganka. A Rosszija �llami K�zponti Koncertterem gyakran ad otthont balett- �s p�dium-el�ad�soknak, pop- �s rockkoncerteknek. A Moszkvai Nemzetk�zi El�ad�m�v�szetek K�zpontja, m�s n�ven a Moszkvai Nemzetk�zi Zene H�za 2002-ben nyitotta meg kapuit. F�k�pp komolyzenei koncerteket tartanak itt, �s itt tal�lhat� Oroszorsz�g legnagyobb orgon�ja.

Moszkv�ban k�t cirkusz is tal�lhat�: a Moszkvai Nagycirkusz �s a Jurij Nyikulinr�l elnevezett cirkusz a Cvetnoj sug�r�ton.

A szovjet filmek a filmt�rt�net fontos r�sz�t k�pezik. A klasszikus szovjet filmek t�bbs�ge a Moszfilm st�di�j�ban k�sz�lt. A Szaljut moziban a Mozim�zeum ritka filmjeib�l is vet�teni szoktak.

 

Moszkv�ban 1750 k�z�piskola, 276 fels�oktat�si int�zm�ny, ebb�l 60 egyetem �s 87 f�iskola tal�lhat�, ezek k�z�l a legismertebb �s legnagyobb a Moszkvai �llami Egyetem, melyet 1755-ben alap�tottak. Az egyetem f��p�lete a h�res szt�lini H�t n�v�r egyike, a Ver�b-hegyen (Vorobjovi Gori) �ll, 240 m magas. Az egyetemnek 600 �p�lete, 29 kara �s t�bb mint 350 tansz�ke van, ezen k�v�l 15 kutat�int�zet, 22 kutat�laborat�rium, 4 m�zeum, k�nyvt�r, nyomda, k�nyvesbolt �s nyolc koll�gium (di�ksz�ll�) tartozik hozz�. T�bb mint 47 000 hallgat�ja �s 15 000 dolgoz�ja van, ezen fel�l pedig 4000 oktat� �s 5000 kutat� dolgozik az egyetemen.

 

A Moszkvai �llami M�szaki Egyetemet 1830-ban alap�tott�k, 19 000 hallgat�ja �s 3500 oktat�ja van, az egyetemen 300 k�lf�ldi tanul.

 

L�tnival�i 

 

Kolomenszkoje: skanzen

Kreml: korm�nyzati negyed, Moszkva legr�gebbi �p�letegy�ttese, a Vil�g�r�ks�g r�sze.

Kuszkovo

Manyezs

Osztankin�i t�v�torony, 2003-t�l ism�t a vil�g legmagasabb �p�lete

Osztankin�i Seremetyev kast�ly: �p�lt 1791-1798 k�z�tt

V�r�s t�r: az �nnepi felvonul�sok helysz�ne

Lenin-mauz�leum, kor�bban p�r �vig Lenin �s Szt�lin k�z�s mauz�leuma.

Vaszilij Blazsennij-sz�kesegyh�z (Boldog Vazul-sz�kesegyh�z): 1555-1561 k�z�tt �p�lt, hagymakupol�ir�l ismert.

Sukov-r�di�torony

Megv�lt� Krisztus-sz�kesegyh�z

Moszkvai �llatkert

Moszkvai �llami Egyetem tornya, kil�t�

�llami Tretyjakov Gal�ria

Puskin M�zeum

�sszoroszorsz�gi Ki�ll�t� K�zpont (VDNH, VVC)

 

Moszkv�nak �t rep�l�tere van: a Seremetyev�i nemzetk�zi rep�l�t�r (IATA:SVO, ICAO:UUEE), a Domogyedov�i nemzetk�zi rep�l�t�r (IATA:DME, ICAO:UUDD), a Bikov�i rep�l�t�r (IATA:BKA), a Vnukov�i nemzetk�zi rep�l�t�r (IATA:VKO, ICAO:UUWW) �s a Mjacskov�i teherforgalmi rep�l�t�r (ICAO:UUWM). Ezek 92 l�git�rsas�got �s �vente 43 570 000 utast szolg�lnak ki.