|
Putorana-fennsk
A Putorana-fennsk (oroszul плато Путорана) kzphegysg jelleg tjegysg, fennsk Kzp-Szibriban, a Tajmir-flszigettl dlre, kevssel az szaki-sarkkrn tl; a Kzp-szibriai-felvidk szaknyugati, legmagasabbra emelked rsze. Kzigazgatsilag Oroszorszg Krasznojarszki hatrterletnek Evenki- s Tajmiri Dolgan-Nyenyec jrshoz tartozik. A fennskon nincs sem ptett t, sem lland telepls.
Kzponti, rintetlen vidke termszetvdelmi terlet, melyet 2010-ben felvettek az UNESCO Vilgrksg listjra. Terletn vezet t a tajmiri rnszarvasok vonulsi tja, s itt l a Fld egyik ritka emlsllata, a havasi- vagy szibriai juh putoranai alfaja.
A putorana jelentse jukagir nyelven: 'cscsok nlkli hegyek', evenki nyelven: 'meredek part tavak vidke'.
A Putorana domborzatnak jellegzetessge a hegyoldalak lpcszetes formja (trapp), ami a kemny bazaltlva rtegek, valamint a puhbb homokk- s tufartegek vltakozsbl tevdik ssze. A Putorana – a Dekkn-fennskkal egytt – a trapp megjelensnek egyik legszebb, klasszikus pldja. (A trapp a svd trappa szbl szrmazik, jelentse 'lpcs'.)
A fennskot idei ledkes kzetek ptik fel. Ezeket a kzetrtegeket a perm s a trisz idszakban a hatalmas mret vulkanizmus vastag bazaltlva takarval fedte be. A ksbbi, fknt a negyedkori szerkezeti mozgsok kvetkeztben a trsg jelentsen kiemelkedett. Az emelkeds hatsra a domborzat talakult, a folyk mlyen bevgdtak, s szablyos, kifel tart sugaras vlgyhlzat jtt ltre.
A jgkorszakban a Putorana felsznt a jgtakar ersen tformlta. A kzps rszeket, a vzvlasztkat a vastag bazaltlva takar megvdte a lepusztulstl, de a lejtket a jgrak letaroltk, a klnbz kemnysg kzetrtegeken hatalmas lpcsket alaktottak ki.
A fennsk kzps terleteit bort bazalttakar az 1500 m-es vastagsgot is elri. A meredek s lecsupasztott hegyoldalakon, ahol a bazaltlva a felsznre bukkan, a lpcsk jl megfigyelhetk. A nyugati, mlyen bevgott rszeken akr 25–30 lpcs is lthat, mindegyikk egy-egy lvafolyam maradvnya.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
