|
Komifld serdi
Az UNESCO Vilgrksg listjra ezen az sszefoglal nven felvett, termszeti rtkei miatt kiemelten vdett terlet. Ez volt az els oroszorszgi objektum, amely a termszeti kategriban felkerlt a listra, 1995-ben.
A vilgrksgi vezet szak-dli irnyban kzel 400 km hosszan, kelet-nyugati irnyban 50-70 km-en t hzdik. szakkeleti hatrn magasodik az Url-hegysg legmagasabb pontja, a Narodnaja-cscs (1895 m). Domborzati viszonyai alapjn az vezet kt rszre oszthat: a nyugati, alacsonyabban fekv rszre az Url elhegyeivel; s a keleti svra, amely lnyegben maga a hegyvidk.
A nyugati terletek mocsaras folyvlgyeit, szeld dombjait, alacsonyabb hegyoldalait sr serd bortja. Ezek Eurpa legnagyobb, gazdasgi tevkenysgtl mentes, szinte teljesen rintetlen szaki erdsgei. Egyarnt fontos szerepet jtszanak az ghajlat alaktsban s a talajerzi megakadlyozsban. Itt van Eurpa egyik legnagyobb szaki folyja, a Pecsora forrsvidke is.
A keleti terletek magas hegyein kevesebb az erd. Ez jval nehezebben megkzelthet, ersen tagolt vidk, hideg rtekkel s hegyi tundrval, kopr sziklacscsokkal s gleccserekkel, tiszta s hidegviz tavakkal, gyors sodrs folykkal (Kozsim, Scsugor), klns formj geolgiai kpzdmnyekkel. Utbbiak kzl legismertebbek a Many-Pupuner hegyen ll kkolosszusok.
A Vilgrksg rszeknt az vezetnek sikerlt jelents klfldi pnzforrsokhoz jutnia a kitztt clok elrshez. Folyamatban van egy 4 milli USD-s projekt megvalstsa, mely a biolgiai sokflesg fenntartst segti a Pecsora fels folysnl elterl serdkben.
A Greenpeace oroszorszgi szervezete ugyanakkor aggodalmt fejezte ki a Jugid Va nemzeti parkban tervezett aranybnyszat, illetve az ott foly geolgiai kutatmunkk miatt. Komifld vezetse – a hatlyos trvnyek s bri tlet ellenre – a nemzeti park s a vilgrksgi helyszn hatrait megvltoztatjk, hogy az aranybnyszat helye az vezetbl kikerljn. Ez a folyamat jelenleg is tart.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
