Az Altaj Arany-hegyei

 

Az Altaj nagy kiterjed�s� hegyl�nc D�l-Szib�ria �s K�z�p-�zsia tal�lkoz�s�n�l, Kazahszt�n, K�na, Mong�lia �s Oroszorsz�g ter�let�n. Itt erednek t�bbek k�z�tt azok a foly�k, melyekb�l az Ob �s az Irtis, Nyugat-Szib�ria k�t legnagyobb folyama keletkezik. A hegyvid�k egyes oroszorsz�gi, gazdas�gi tev�kenys�gt�l l�nyeg�ben �rintetlen ter�leteit Az Altaj Arany-hegyei �sszefoglal� n�ven 1998-ban felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra. (Az Altaj eredeti jelent�se: al – arany, tau – hegy.) A t�rs�gnek fontos szerepe van a biol�giai sokf�les�g meg�rz�s�ben, v�ltozatos t�jai sz�mos �llatfajnak, k�zt�k vesz�lyeztetett �s endemikus fajoknak ny�jtanak mened�ket.

 

Domborzati viszonyok �s �l�vil�g tekintet�ben a ter�let rendk�v�l v�ltozatos k�pet mutat. Nagyobbik r�sz�t s�r� feny�erd�kkel ben�tt hegyek alkotj�k, k�zt�k m�lyen bev�g�d� foly�v�lgyekkel, a legmagasabb hegyek felsz�n�t �r�kh� �s gleccserek bor�tj�k. Ugyanitt tal�lhat�k Szib�ria legnagyobb kiterjed�s�, gazdag veget�ci�j� alpesi r�tjei, a d�li r�szeken pedig hegyi tundr�k, hegyi sztyeppek, s�t f�lsivatagos ter�letek is.

Az Altaj Arany-hegyei n�ven a Vil�g�r�ks�g r�szek�nt nyilv�ntartott vid�k �sszter�lete 1 611 457 ha, (m�s adat szerint 1,64 milli� ha). H�rom, egym�ssal nem �rintkez� egys�gb�l �ll, melyek mindegyike Oroszorsz�gban, az Altaj K�zt�rsas�g k�zigazgat�si hat�rain bel�l tal�lhat�.

Az Altaj term�szetv�delmi ter�let (872 000 ha), valamint az �szaknyugati hat�r�n fekv� Tyeleckoje-t� �s a t� nyugati partj�n elter�l� v�d�z�na (93 753 ha) – 51�00' (�), 89�00' (K).

A Katuny term�szetv�delmi ter�let (130 000 ha) �s hozz� kapcsol�d�an a Beluha hegyt�mbje a v�d�z�n�val (262 800 ha) – 49�30' (�), 86�15' (K).

Az Ukok nyugalmi �vezet (Quiet Zone, Зона покоя) az Ukok-fenns�kon (252 904 ha) – 49�15' (�), 87�30' (K).

 

Az Altaj Term�szetv�delmi Ter�letet el�sz�r 1932-ben alak�tott�k ki. Az�ta k�tszer megsz�ntett�k, majd mindig �jra l�trehozt�k, utolj�ra 1967-ben. A kb. 250 km hosszan, �szaknyugat-d�lkeleti ir�nyban elny�l� v�dett ter�let k�zigazgat�silag a Turocsaki j�r�shoz tartozik. Kiterjed a Tyeleckoje-t�t�l �szakra �s keletre es� vid�kre, a t� egy r�sz�re, valamint f� t�pl�l� foly�j�t�l, a Csulismant�l keletre fekv� t�rs�gre (Csulisman-magasf�ld). D�len a Csulisman fels� szakasz�nak v�lgy�t is mag�ban foglalja, a Dzsulu-kul t�val egy�tt.

�szaki, keleti �s d�li hat�r�n magas hegyvonulatok h�z�dnak, keskeny hegygerincekkel, meredek, 3000 m k�r�li legmagasabb cs�csokkal. A v�dett ter�let tengerszint feletti magass�g a 450 m �s 3150 m k�z�tt v�ltakozik, kiugr�an magas pontjai a Kurkurebazsi-hegy (3111 m) �s d�lkeleten a Bogojas-hegy (3148 m). A vid�ket enn�l �ltal�ban j�val alacsonyabb magass�gok �s csak kis m�rt�kben tagolt felsz�nek jellemzik, de alapvet�en az is hegyes, erd�vel ben�tt vid�k. D�len az erd�ket k�ves vagy cserj�s hegyi tundra v�ltja fel, a Csulisman v�lgy�nek egyes szakaszain a sztyepp az uralkod�. A felsz�n mintegy 20%-�t j�g, kop�r szikla, kavics- �s sziklat�rmel�k foglalja el.