|
Derbent
Derbent Oroszorszg legdlibb s egyben legrgebbi vrosa a Dagesztni Kztrsasgban. Dagesztn msodik legfontosabb vrosa.
Lakossga a 2002-es npszmlls szerint 101 031, ami jelents emelkedst jelent az 1989-es szovjet npszmlls adathoz (78 371) kpest. Az itt lak etnikumok kzl a legnagyobb csoport az azeriek, ket a lezgek s a tabaszaranok kvetik.
Gyakran azonostjk a legendabeli Nagy Sndor kapujval. Derbent ignyt tart az Orosz Fderci legrgibb vrosnak rangjra. Mr az kor ta a Kaukzus kapujaknt ismerik. tezer ves ptmnyeket is feltrtak itt. A tenger s a hegyek kzt terl el, vrfalait ezertszz ven keresztl hasznltk, tovbb, mint a vilg brmely ms erdtmnyt. Az vszzadok sorn klnbz npektl klnbz neveket kapott, de mindegyikben szerepelt a „kapu” sz.
A mai Derbent a Kaszpi-tenger nyugati partjn plt, dlre a Rubas folytl, a Tabaszaran-hegysg (a Nagy-Kaukzus vonulatainak rsze) lejtin.
Kiktje van, Bakıval vastvonal kti ssze. Kzton az E50-es eurpai ftvonal kti ssze Mahacskaln s Rosztovon keresztl Eurpval.
A vrostl szakra tallhat a Kirk Lar („negyven hs”) emlkm, amely az arabok ellen 728-ban Dagesztnt vdkre emlkezik meg. Tle dlre tallhat maradvnyaiban a Kaukzusi Fal, ms nven Nagy Sndor kapui, egy fal, amelyet a hagyomny szerint Nagy Sndor ptett, hogy megvdje a dli fldeket az szaki barbrok tmadsaitl. A fal eredetileg 9 mter magas s mter vastag volt, s vaskapuk s rtornyok tagoltk.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
