|
Kur-fldnyelv
A Kur-fldnyelv, egy 98 km hossz 600-2000 mter szles turzsflsziget Klaipeda s Lesznoje (Kalinyingrdi terlet) kztt. A fldnyelvbl 52 km tartozik Litvnihoz s 46 km Oroszorszghoz.
A Kur-fldnyelv kizrlag homokbl ll. A hatalmas vndor dnk egszen a mlt szzadig az jkortl folyamatosan ide telepedett halszfalvakat jra s jra eltemettk. Csupn a 19. szzad vgn Wilhelm Franz Epha termszet-felgyelnek sikerlt a dnkre nvnyzetet telepteni, s ezzel stabilizlni azokat. A Nida falucska melletti Nagy Dne Eurpa legnagyobb dnje.
A Kur-fldnyelv a Kur-blt s a Balti-tengert vlasztja el egymstl. Az bl bejrata Klaipednl tallhat s 300 mter szles. Itt a flszigetet a szrazflddel kt komp kti ssze. A Kur-fldnyelvet 2000-ben vettk fel az UNESCO Vilgrksgi listjra. A Litvnia terletre es rszt Litvnia fggetlen vlsakor 1991-ben Nemzeti Parkk nyilvntottk.
A Kur flsziget legszakibb pontjn, Kopgalisban tallhat a Litvn Tengeri Mzeum. A mzeumnak egy a 19. szzad msodik felben plt tengeri erd ad otthont. Az erdrendszer egy bels erdbl (ez volt a garnizon lakterlete) egy ezt krbefog vrrokbl s kls bstyarendszerbl ll. A II. vilghbort kveten az erdt felrobbantottk s egszen 1979-ig hasznlaton kvl llt. Ekkor rekonstrukcis s restaurcis munkkat kveten nyitottk meg az erdben a Litvn Tengeri Mzeumot.
A Mzeum teljes killtsi terlete 85 000 m² ebbl 2 466 m² fedett. Komplexitst tekintve Eurpban egyedlll Tengeri Mzeum.
A helyrelltott kzponti erdben helyeztk el a mzeum akvriumt, ahol Litvnia desvzi hal fajti mellett a Balti-tenger s trpusi tengerek halfajti is lthatk.
Az erdt krbevev bstyk kazamatiban, s egykori lportornyaiban helyeztk el a Litvn Tengerszet trtnett feldolgoz gyjtemnyt.
A Kopgalis halszfal egykori helyn a Kur bl partjn szabadtri nprajzi mzeum mutatja be a litvn halszat trtnett. Tbb itt killtott haj reprezentlja az ipari halszatot s annak eszkzeit.
1994-ben a mzeum legjabb rszben delfinriumot nyitottak.
2006 mjusban kzel 200 hektron legett a fenyerd a fldnyelv szaki (Litvnihoz tartoz) rszn.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
