Ferapontov-kolostor

 

A Ferapontov-kolostor Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n, a Vologdai ter�leten, Vologd�t�l 120 km-re �szaknyugatra, az azonos nev� falu mellett tal�lhat�. Kerek 400 �ven �t f�rfi kolostork�nt m�k�d�tt. Szer�ny m�retei ellen�re fontos egyh�zi k�zpont volt, falai k�z�tt c�rok fordultak meg. Nev�t m�gis els�sorban eredeti �llapotukban fennmaradt fresk�i tett�k h�ress�. Az �p�letegy�ttest 2000-ben felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra.

 

A kolostort Ferapont szerzetes alap�totta 1398-ban, akkor m�g n�ptelen helyen, alig 20 km-re a szerzetest�rsa �ltal alap�tott Kirillo-Belozerszkij kolostort�l. A kultur�lis felemelked�s a 15. sz�zad m�sodik fel�ben, Martinian ap�t (kor�bban 8 �vig a h�res Troice-Szergijev-kolostor ap�tja) idej�ben kezd�d�tt. Tan�tv�nya, a k�s�bbi rosztovi p�sp�k 1490-ben �p�ttette fel az els� k�templomot, az Istenanya Sz�let�se-sz�kesegyh�zat.

A kolostor a 16. sz�zadban �rte el vir�gkor�t, ekkor �jabb templomot is emeltek. III. Vaszilij �s fia, IV. Iv�n orosz c�r is felkereste, ilyenkor b�kez�en adakoztak, f�ldbirtokokat �s kiv�lts�got adom�nyoztak. A 17. sz�zad elej�n a kolostor 60 faluval �s 300 jobb�ggyal rendelkezett. Az �n. zavaros id�szakban, az 1610-es �vekben lengyel-litv�n csapatok feld�lt�k, k�s�bb t�zv�sz is puszt�totta. A kolostornak ekkor m�g siker�lt talpra �llnia, s�t �j �p�letekkel is b�v�tett�k. Jelent�s�ge azonban fokozatosan cs�kkent, egyh�zi el�kel�s�gek, k�zt�k Nyikon, az egyh�zi reformokat elind�t� p�tri�rka sz�m�zet�s�nek helysz�ne lett (1666-1676).

Miut�n a c�ri korm�nyzat az egyh�zat f�ldbirtokait�l megfosztotta (1764), a kolostor roml�snak indult, 1798-ban meg is sz�ntett�k. 1904-ben n�i kolostork�nt �jra megnyitott�k, az eg�sz �p�letegy�ttest restaur�lt�k, az �p�letek alapoz�s�t kicser�lt�k. 20 �vvel k�s�bb azonban a kolostort a szovjet korm�nyzat megsz�ntette. K�s�bb a vid�k helyt�rt�neti m�zeum�nak r�sze, majd 1974-ben Gyionyiszij (Dionisius) fresk�inak m�zeuma lett. 1989-ben az egyik templomban fel�j�tott�k az istentiszteleteket.

 

A kolostor k�zponti �p�lete a Rozsgyesztvo Bogorogyici-sz�kesegyh�z (Istenanya Sz�let�se), rosztovi �p�t�mesterek munk�ja. Eredetileg kis harangl�b is tartozott hozz�, ezt be�p�tett�k a k�s�bb keletkezett fedett torn�cba. A bels� falakat kb. 600 m²-en v�gig fresk�k bor�tj�k: Gyionyiszij (Dionisius) �s fiainak 1500-1502 (vagy 1503) k�z�tt k�sz�lt alkot�sai, a r�gi orosz monument�lis falfest�szet legszebb, teljes eg�sz�ben �s szinte s�rtetlen�l fennmaradt p�ld�i. Gyionyiszij, a sz�zadfordul� legnagyobb orosz ikonfest�je k�sz�tette az ikonoszt�z ikonjait is, melyek ma a legismertebb oroszorsz�gi m�zeumokban l�that�k.

A Blagovescsenyije (Angyali �dv�zlet)-templom �s a refekt�rium (�tterem) III. Vaszilij c�r adom�nyaib�l �p�lt 1530-31-ben. A templomban k�l�n szintet alak�tottak ki a harangoknak, k�s�bb ezek hely�re ker�lt a k�nyvt�r. Ekkor k�sz�lt a kincst�r �p�lete is, benne k�nyv�r�i m�hely m�k�d�tt, als� szintj�n pedig sz�r�t�.

Az �p�letegy�ttes a 17. sz�zad k�zep�n nyerte el v�gleges form�j�t. A Martinian-templomban (1640-41) helyezt�k el a n�hai ap�t s�reml�k�t, �s a kolostorkapu f�l� is templomot emeltek (1650), k�s�bb ez lett a sz�m�z�tt Nikon p�tri�rka h�zi temploma. Ekkor k�sz�lt a templomot a sz�kesegyh�zzal �sszek�t� fedett �tj�r� is, k�zep�n a h�romszintes harangtoronnyal. Magas�tott, nyitott s�tortet�je alatt tal�lhat� Oroszorsz�g val�sz�n�leg legr�gebbi, 1635-ben k�sz�lt �raszerkezete.