Arany-kapu
Az Arany-kapu (Zolotije vorota) az oroszorszgi Vlagyimir vrosnak legrgibb ptmnye, az egyetlen rgi oroszorszgi vroskapu, mely napjainkig – legalbb rszben – fennmaradt.
Alapjait 1158-ban raktk le, miutn Andrej Bogoljubszkij fejedelem Vlagyimirba helyezte t szkhelyt, s annak vdvonalt elkezdtk kipteni. A vrosnak eredetileg t kapuja volt. A vlagyimiri Arany-kapu (1158–1164) – a kijevi s a konstantinpolyi Arany-kapukhoz hasonlan – a vros reprezentatv fbejrata volt, ptsben valsznleg klfldi mesterek is rszt vettek.
A fehr mszkbl plt kapu kzponti boltvt 14 m magasra emeltk, tlgyfbl kszlt kapuszrnyait aranyozott rzlemezekkel bortottk. Tekintlyt parancsol mreteit a tetejre ptett kis templom is emelte. A kapun bell klpcsk vezettek fel a kt oldalrl hozz csatlakoz sncokra a lllsokhoz. A sncok eltt vdrok hzdott, a fltte ptett hd vezetett a kapubejrathoz. Az ptmny egyszerre volt vdbstya, diadalv s templom.
1238-ban Batu kn mongol seregei feldltk a vrost, de az Arany-kapu psgben maradt s a ksbbi vszzadokban is csak kisebb javtsokra szorult. Egy 16. szzadi miniatrn elhanyagolt llapotban brzoltk. A 17. szzad vgn helyrelltottk, de az 1778-as vrosi tzvsz idejn a kapu tzet fogott. Nhny v mlva, a II. Katalin crn ltal elrendelt ltalnos vrosrendezs s ptkezsek sorn a sncokat elbontottk, ekkor az oldaltmaszok nlkl maradt kapu megroggyant. 1795-tl kezdtk meg tptst: az elzleg sztszedett boltveket a rgi kvekbl jra raktk, a kt kapuszrnyhoz egy-egy kr alak bstyt ptettek, vgl a lebontott kaputemplom helyn jat emeltek, melyet 1810-ben szenteltek fel. Ebben a formjban lthat ma is.
A kapu jelenleg a vros ftvonaln ll, s mintegy tven ve a helyi mzeum kezeli. A kaputemplom helyisgeiben fegyver- s hadtrtneti killtst rendeztek be. A vlagyimiri Arany-kaput a Vlagyimir s Szuzdal Fehr Memlkei rszeknt 1992-ben felvettk UNESCO Vilgrksg listjra.
|