Jevfimijevi Megv�lt�-kolostor

A Jevfimijevi Megv�lt�-kolostor (Szpaszo-Jevfimiev-kolostor) az oroszorsz�gi Szuzdal legnagyobb �p�t�szeti egy�ttese, a v�ros �szaki r�sz�n, a Kamenka-foly� partj�n. 1352-ben alap�tott�k v�delmi c�llal, amikor a v�ros megpr�b�lt szembesz�llni a Moszkvai Nagyfejedelems�g n�vekv� hatalm�val. Kezdetben Megv�lt�-kolostornak nevezt�k, a Jevfimiev nevet a kolostor els�, ut�bb szentt� avatott ap�tj�r�l kapta. �p�letei eredetileg f�b�l k�sz�ltek, ezek m�ra nem maradtak fenn. A ma is �ll� �p�letegy�ttes III. Vaszilij, IV. Iv�n c�rok �s tehet�s boj�rok adom�nyaib�l �p�lt a 16-17. sz�zadban.

 

A kolostorer�d�t magas k�fal veszi k�r�l, magass�ga 7,5 – 8,5 m, sz�less�ge mintegy 6 m. 12 nagy b�sty�ja k�z�l a d�li bej�ratot v�d� a legmagasabb, annak idej�n megfigyel� pontk�nt is szolg�lt.

Szpaszo-Preobrazsenszkij-sz�kesegyh�z (�r sz�nev�ltoz�sa sz�kesegyh�z), a kolostor k�zponti �p�lete. A korai szuzdali templomok hagyom�nyos st�lus�nak mint�j�ra �p�lt 1594-ben. H�tkupol�s, monument�lis alkot�s. Kiemelked� �rt�kei a 17. sz�zadi k�t h�res kosztromai mester, Gurij Nyikityin �s Szila Szavin fresk�i. A templom mellett temett�k el Dmitrij Pozsarszkij herceget, a lengyelekt�l Moszkv�t 1612-ben visszafoglal� hadvez�rt.

Harangtorony a 16. sz�zadb�l val�, a 17. sz�zadban gal�ri�val �p�tett�k k�rbe.

Blagovescsenszkaja-templom (Angyali �dv�zlet templom) a kapu f�l�tt, (16-17. sz�zad).

F�papi palota a mellette �ll� s�tortet�s Uszpenszkij-templommal, (16. sz�zad).

Nyikolszkaja-templom az ispot�ly �p�let�vel (1669).

B�rt�n�p�let. II. Katalin c�rn� utas�t�s�ra l�tes�tett�k 1766-ban. Itt v�gezte �let�t a dekabrista felkel�s egyik ismert szem�lyis�ge, Fjodor Sahovszkoj. Az �p�let

1923–1939 k�z�tt politikai foglyok b�rt�ne volt, napjainkban ki�ll�t�snak ad helyet.

Szerzetesi cell�k. Az �p�let f�ldszintje a 17. sz�zadb�l, t�bbi r�sze a 19. sz�zadb�l val�.

B�sty�k