Vlagyimir �s Szuzdal feh�r m�eml�kei

A Vlagyimir �s Szuzdal feh�r m�eml�kei elnevez�s az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra 1992-ben felvett oroszorsz�gi m�eml�kek egy csoportj�t jel�li. A csoport Vlagyimir �s Szuzdal v�rosok �s k�rny�k�k nyolc k�z�pkori �p�letegy�ttes�b�l �ll.

 

A korai orosz �llamalakulat, a Kijevi Rusz a 11. sz�zad v�g�re sz�tesett, hely�n egym�ssal is harcban �ll� r�szfejedelems�gek alakultak. K�z�l�k a 12. sz�zadban, Jurij Dolgorukij fejedelem idej�n (1125-1157) Rosztov Velikij �s Szuzdal emelkedett ki. A Rosztov–Szuzdali Fejedelems�g sz�khely�t Dolgorukij ut�da, Andrej Bogoljubszkij (1157-1174) a Kljazma-foly� partj�n fekv� Vlagyimirba helyezte �t. A Vlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelems�g hatalm�t a mongol h�d�t�sig (1237-1238), tekint�ly�t pedig j�val tov�bb, a 14. sz�zad v�g�ig meg�rizte.

Nagyobb r�szt ebb�l az id�b�l sz�rmaznak a t�rs�g m�eml�kk�nt v�dett templomai, �p�letegy�ttesei, k�zt�k a a vil�g�r�ks�g r�sz�nek nyilv�n�tott �p�letek is. Akkoriban a k�nnyen megmunk�lhat� feh�r m�szk� volt a templomok �s palot�k �p�t�anyaga, ez�rt a 12-13. sz�zadi vlagyimir-szuzdali �p�t�szetet gyakran feh�rk� �p�t�szetnek nevezik.