Kreml (Moszkva)

A Kreml (oroszul: Кремль) a modern sz�haszn�latban Moszkva k�zep�nek fallal k�r�lvett t�rt�nelmi �p�letegy�ttes�t, Oroszorsz�g kultur�lis �s hatalmi k�zpontj�t, uralkod�inak �s d�nt�shoz�inak sz�khely�t jelenti. A kreml sz� eredetileg olyan fellegv�rat, citadell�t jel�lt, melyet az �si orosz v�rosokban �p�tettek, �s amelyb�l t�bb (pl: Kazany, Novgorod, Nyizsnyij Novgorod, Pszkov, Szuzdal) m�ig fennmaradt. A moszkvai Kreml az azonos nev� foly� partja f�l�, a Borovickij dombra �p�lt, �s m�ra a Vil�g�r�ks�g r�sze, a vil�g egyik legh�resebb �p�letegy�ttese lett.

 

A Kreml �sszter�lete 27,5 ha. A szab�lytalan h�romsz�get alkot� fal hossza 2235 m, magass�ga 5 �s 19 m k�z�tt v�ltakozik, sz�less�ge 3,5-6,5 m. A falakat �s b�sty�kat 1485-1495 k�z�tt emelt�k a III. Iv�n �ltal beh�vott olasz mesterek ir�ny�t�s�val. Eredetileg 18 v�d�b�stya k�sz�lt, a 17. sz�zadban ezeket s�tortet�kkel l�tt�k el �s tov�bbi k�t b�styatornyot is �p�tettek (a Carszkaja- �s a h�d el�tti Kutafja-tornyot). M�ret �s forma tekintet�ben kiemelked�ek a k�r alak� saroktornyok �s a kapuk – kor�bban felvon�hidakkal is ell�tott – k�ls� l��ll�sokkal kieg�sz�tett tornyai: a V�r�s t�rre ny�l� Szpasszkaja- �s Nyikolszkaja-torony, mindkett� Pietro Antonio Solari alkot�sa (1491). A Kreml �p�letegy�ttes�nek k�zpontja, a Katedr�lis t�r (Szobornaja t�r) h�rom sz�kesegyh�z�r�l kapta nev�t �s a 15. sz�zad v�g�n alakult ki.

A h�romhaj�s, �tkupol�s Uszpenszkij-sz�kesegyh�z (Istenanya elszendered�se-sz�kesegyh�z) volt az �llami f�templom, az orosz c�rok koron�z�-temploma. 1326-ban emelt�k az els�, azonos nev� templomot a metropolita sz�m�ra; helyette �p�lt a sz�kesegyh�z 1475-1479 k�z�tt Aristotele Fioravanti mester ir�ny�t�s�val.

A Blagovescsenszkij-sz�kesegyh�z (Angyali �dv�zlet-sz�kesegyh�z) a moszkvai nagyfejedelmek �s c�rok egykori h�zitemploma. Szint�n az azonos nev� r�gi, 14. sz�zad v�gi templom hely�n, annak alapjaira �p�lt 1484-1489 k�z�tt. Eredetileg h�rom kupol�ja volt, az 1560-as �vekben �t�p�tett�k, akkor alakult ki a mai kilenckupol�s �p�let.

A t�r d�lkeleti oldal�n emelkedik az Arhangelszkij-sz�kesegyh�z (Mih�ly arkangyal-sz�kesegyh�z). A nagyfejedelmek �s c�rok temetkez�si temploma volt, Aleviz Frjazin Novij (Alvisio Nuovo) ir�ny�t�s�val �p�tett�k 1505-1508 k�z�tt. (Frjazin n�vvel illet�k a k�lf�ldr�l �rkezett mestereket.)

A t�r �s sok�ig a v�ros legmagasabb, 81 m-es �p�tm�nye volt a Nagy Iv�n-harangtorony (Ivan Velikij-harangtorony). Az eredeti, szint�n 1505-1508 k�z�tt emelt torony Bon Frjazin mester munk�ja. A fels�, kerek dobbal ut�lag, 1600-ban eg�sz�tett�k ki. A h�romszintes, nyolcsz�g� �p�let a v�ros v�delmi rendszer�nek is r�sze volt, a Kreml legf�bb �rtornyak�nt szolg�lt. A 16. sz�zad k�zep�n egy m�sik harangtornyot is �p�tettek mell�, Petrok Malij �p�t�mester ir�ny�t�s�val.

A t�r nyugati oldal�ra n�z a legr�gebbi fennmaradt vil�gi �p�let, a Granovitaja-palota homlokzata. A renesz�nsz st�lus� palota�p�let Marco Ruffo �s Pietro Antonio Solari munk�ja (1487-1491). 495 m2-es, csup�n 9 m belmagass�g� term�nek boltozatait egyetlen k�zponti oszlop tartja. A teremben t�bbek k�z�tt gy�zelmi �nneps�geket, tan�cskoz�sokat tartottak, itt fogadt�k a k�lf�ldi k�veteket is.

Mellette �ll a Tyerem-palota, melynek als� szintje a 16. sz�zad elej�r�l val�, Alvisio da Carezzano munk�ja. Fels� szintjeit k�s�bb, 1635-1636-ban �p�tett�k hozz�, att�l fogva az els� Romanov-c�rok csal�djainak kedvelt lakhelye volt. A palot�ba �p�tve tal�lhat� a Kreml legkor�bbi �p�tm�nye, az 1390-es �vekb�l fennmaradt Voszkreszenyje Lazarja-templom (L�z�r felt�mad�sa-templom).

A metropolit�k egykupol�s Rizpolozsenszkaja-templom�t 1484-1486 k�z�tt pszkovi �p�t�mesterek k�sz�tett�k. A 17. sz�zadi egyh�zszakad�st el�id�z� Nyikon p�tri�rka palot�j�t �s h�zitemplom�t, a Tizenk�t apostol-templomot 1653-1656-ban emelt�k.

A Kreml �szakkeleti sark�ban �ll az I. P�ter �ltal rendelt, de csak b� t�z �vvel hal�la ut�n befejezett Arzenal �p�lett�mbje (1702-1736). A 18. sz�zad v�g�n �t�p�tett�k, majd a franci�k felrobbantott�k. 1816-1828 k�z�tt �ll�tott�k helyre vegyes, klasszicista �s neog�tikus st�lusban.

Az Arzen�lt�l d�lre tal�lhat� a Szen�tus-palota klasszicista �p�lete. Eredetileg Vaszilij Bazsenov tervei alapj�n kezdt�k �p�teni 1776-ban, de p�nzforr�sok h�j�n az �p�tkez�s abbamaradt, k�zben a tervnek t�bb �rt�kes r�gi �p�let esett �ldozatul. V�g�l Matvej Kazakov tervei szerint k�sz�lt el 1787-ben.

A Nagy Kreml-palota 125 m hossz� f�homlokzata a Moszkva-foly�ra n�z. Kor�bban itt �llt a c�rok r�gi rezidenci�ja, helyette �p�lt 1838-1849 k�z�tt Konsztantyin Ton �s t�bb m�s �p�t�sz tervei alapj�n. Ez a Kreml legnagyobb l�tes�tm�nye, �p�let�be a 15-16. sz�zadi palot�k maradv�nyait is belefoglalt�k.

Ugyancsak Konsztantyin Ton tervei alapj�n k�sz�lt el az Oruzsejnaja-palota (Fegyver-palota) neorenesz�nsz st�lus� �p�lete 1844-1851-ben. M�zeum�ban nemcsak r�gi fegyvereket, hanem arany- �s ez�st ed�nyeket, �kszereket �riznek, bemutatj�k a c�ri csal�dok haszn�lati eszk�zeit, hint�it. Itt kapott helyet 1967-ben a vil�gh�r� Gy�m�ntgy�jtem�ny is.

Napjainkban a Kreml t�bb korm�nyzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai p�tri�rka lakoszt�lya, az Orosz F�der�ci� eln�k�nek rezidenci�ja (a Szen�tus �p�let�ben) �s t�bb m�zeum. A Kreml �p�letegy�ttese a Moszkv�ba l�togat� turist�k legfontosabb c�lpontja. A szomsz�dos V�r�s t�rrel egy�tt 1990-ben az els� oroszorsz�gi kultur�lis helysz�nek k�z�tt vett�k fel az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra.