|
sarkel
Sarkel (magyarul „fehr vr”) egy hatalmas kbl s tglbl ptett erd volt, melyet a kazrok biznci segtsggel ptettek a 830-as vekben.
Sarkel a Don als folysnl, a foly bal partjn fekdt. A hely ma Cimljanszk kzelben Oroszorszg Rosztovi terlethez tartozik.
Sarkel a Kazr Birodalom szaknyugati hatrnak vdelmre plt 833 s 839 kztt, azt kveten, hogy a Sarkellel tellenben a Don jobb partjn llt erdt 810 krl vlheten a magyarok elpuszttottk. A kazrok megkrtk szvetsgesket Theophilosz biznci csszrt, hogy kldjn ptmestereket egy erdtett vros felptsre. Theophilosz f ptszt Petronaszt kldte a kazrokhoz s cserbe a kagntl Hersznt s nhny krmi teleplst kapott meg.
Bborbanszletett Konstantin csszr szerint mivel azon a helyen nem voltak erd ptsre alkalmas kvek, Petronasz kemencket kszttetett, bennk tglt getett s azokbl ptette fel az erdt. Konstantin szerint Sarkel ptsnl ktanyagot, habarcsot is hasznlt a biznci ptmester, aki a folybl nyert apr kagylk hjbl meszet kszttetett. A „fehr vr” nv egyesek szerint az erd magas, meszelt falaira, msok szerint a telepls krl fehrl ezernyi nemezes jurtra utalhat.
A trtnszek az erd ptsnek f indokul kazrok s a magyarok kztt bellott ellensges viszonyt jellik meg. Sarkel felptsnek idpontjban ugyanis a magyarok mr a Dontl nyugatra helyezkedtek el Levdiban, a Don s Dnyeper kztt. gy kzvetlen kzelbe kerltek a Biznccal ellensges dunai bolgr birodalomnak. A biznci–kazr szvetsg s a bolgr–biznci szembenlls termszetszeren tette szksgess a magyar–bolgr kzeledst, mely veszlyt jelentett mind Bizncra, mind a kazrokra.
Az erdtett vros csakhamar lnk kereskedelmi kzpontt vlt, mely az n. „kazr utat” ellenrizte. Ez a fontos tvonal az oroszok ltal lakott terletekrl a Fekete-tenger mellkn t vezetett a Volghoz s a Kaszpi-tenger trsgbe. Helyrsgt fknt oguz s beseny zsoldosok alkottk. Az erd els elnptelenedse a 860-as, vagy a 870-es vekben kvetkezett be, de a 880-as – 890-es vekben jra benpeslt.
Az erdtett vrost 965-ben foglalta el I. Szvjatoszlv kijevi fejedelem s a „Bjelaja Veza” (azaz „fehr torony”) nvre keresztelte t. Szvjatoszlv az jonnan megszllt teleplst szlvokkal teleptette be. A szlv uralom egszen a 12. szzadig tartott, amikor kipcsak trzsek szlltk meg a terletet.
Sarkelt az 1930-as vekben trta fel Mihail Artamonov a kazrok lelkes kutatja, aki a kazr s orosz emlkek mellett biznci oszlopokat is tallt. A maradvnyokat 1952-ben az akkor ltestett Cimljanszki-vztroz vizvel rasztottk el, gy ma mr nem lthatk.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
