A hlisztek az orosz ortodox egyh�zt�l hivatalosan el nem szakadt szekta tagjai. A hliszt szekt�t egy Danyil Filippovics nev� jobb�gy alap�totta 1645-ben. Filippovicsot k�vet�i az �gb�l t�zes szek�ren lesz�llt Istenanya megszem�lyes�t�j�nek v�lt�k. Filippovics egy Ivan Szuszlov nev� jobb�gyot fi�v� fogadott �s elnevezte "Krisztus"-nak. Szuszlov maga k�r� gy�jt�tte a szekta tagjait, akik magukat ap-oknak nevezt�k. A szekta k�r�ben id�r�l id�re �jabb krisztusok �s pr�f�t�k jelentek meg, s volt olyan szektatag, akit Istenanyak�nt tiszteltek. Az alap�t� 12 parancsolatot fogalmazott meg �s ezek megtart�s�t k�vetelte. A szekta a 17-18. sz�zad fordul�j�n volt a legn�pesebb. B�r 12 parancsolatuk el��rta sz�zess�get, szertart�saik gyakran fajultak orgi�kk�. Az orgi�k ut�n a b�nb�nat jelek�nt megkorb�csolt�k magukat. Nev�k az orosz hlisztb�l sz�rmazik, melynek jelent�se korb�cs. A szekta tagjai csal�dot nem alap�thattak. Szertart�saikban k�zponti helye volt a misztikus �rz�kel�snek. Minden "igaz" szektatag hallhatta a Szentl�lek sugallatait, amelynek fegyelmezetten engedelmeskedni�k kellett. �jtatoss�guk az eksztatikus �llapotig fokoz�dott, k�ls� szeml�l� szem�lyis�gzavarokkal k�zd�, devi�ns viselked�s�, de �rtalmatlan embereknek v�lte �ket. Az ekszt�zis el�r�se �rdek�ben addig t�ncoltak-�nekeltek, am�g �nk�v�leti �llapotba nem ker�ltek. Ekkor elszakadva a k�lvil�gt�l, �rtelmetlen szavakat ki�ltoztak, �s ezeknek az �rzelmi kit�r�seknek term�szetfeletti jelent�st tulajdon�tottak, j�sl�sokat olvastak ki bel�l�k. A szekta f�k�nt az �rb�res jobb�gyok k�r�ben vert gy�keret. A j�zan �sszel ellent�tes szertart�saik a passz�v szoci�lis tiltakoz�s megnyilv�nul�sai. A leg�jtatosabb �s a norm�list�l legink�bb elt�r�en viselked� tagokat szentk�nt tisztelt�k, szavukat kinyilatkoztat�snak hitt�k. A szekta "szentjeinek" jog�ban �llt a Biblia �nk�nyes �rtelmez�se. Eszel�s "pr�f�t�ik" a leggyeng�bb idegzet�, legs�r�l�kenyebb lelk�let� tagok k�z�l ker�ltek ki. �k voltak az Istenanya kegyeltjei. A hlisztek sem az egyh�zi, sem a vil�gi hat�s�gokkal nem tudtak sz�t �rteni. Nem agressz�vek, de bizalmatlanok voltak a k�v�l�ll�kkal szemben. A szekta legismertebb tagja Grigorij Jefimovics Raszputyin volt. Oroszorsz�gban ma is �lnek hlisztek, de vakbuzg�s�guk �s fanatikus hit�k vesztett t�rsadalomelleness�g�b�l. B�r elvekben a r�gi tanokat vallj�k, a gyakorlatban r�k�nyszer�lnek arra, hogy alkalmazkodjanak a v�ltoz� t�rt�nelmi-t�rsadalmi felt�telekhez. Szavakban deklar�lj�k a hivatalos orosz ortodox egyh�zhoz tartoz�sukat, a p�tri�rk�t elismerik egyh�zf�nek, de val�j�ban tov�bbra is keresik a k�l�n�ll�st.