a hatty�k tava

A hatty�k tava Pjotr Iljics Csajkovszkij els� balettja, a balett irodalom egyik legt�bbet j�tszott darabja. A m�vet 1874-1876 k�z�tt �rta. A sz�vegk�nyvet Vladimir Begicsev �s Vaszilij Gelcer a Th�ophile Gautier-f�le romantikus balettsz�vegek mint�j�ra dolgozta ki, egy r�gi orosz n�pmese alapj�n. A bemutat� koreogr�fi�j�t Julius Reisinger �ll�totta �ssze. A m�vet el�sz�r 1877. febru�r 27-�n mutatt�k be a moszkvai Nagysz�nh�zban. Napjainkban a leggyakrabban a Marius Petipa �ltal 1895-ben kidolgozott koreogr�fi�val adj�k el�. Az els� magyarorsz�gi bemutat� - 1951-ben - Aszaf Messzerer nev�hez f�z�dik, aki a moszkvai Nagysz�nh�z kiv�l� klasszikus t�ncosa, majd koreogr�fusa volt.

 

Csajkovszkij els� balettj�t, A hatty�k tav�t - a 19. sz�zadi klasszikus orosz balettek legkiv�l�bb alkot�sak�nt tartj�k sz�mon. A hatty�k tava sz�vegk�nyv�t a moszkvai Nagysz�nh�z egykori m�sorfel�gyel�je, k�s�bbi igazgat�ja, Vladimir Begicsev �s egyik fiatal t�ncosa, Vaszilij Gelcer a Th�ophile Gautier-f�le romantikus balettsz�vegek mint�j�ra dolgozta ki, egy r�gi orosz n�pmese alapj�n. A zeneszerz� mindh�rom balettj�hez (A hatty�k tava, Csipker�zsika �s A di�t�r�) meset�m�t v�lasztott, mert �gy v�lte, hogy a mese val�s�gos �rzelmek �s szenved�lyek zenei kifejez�s�re val� alkalom. A r�gi orosz n�pmese keret�ben megsz�laltathatta az emberi tisztas�gba, j�akaratba �s b�tors�gba vetett hit�t, �s a bagoly-sz�rny� sz�rnyeteg rabs�g�ban verg�d� hatty�le�nyok sors�ban kor�nak - II. S�ndor c�r nyomaszt� uralm�nak - nagyon is re�lis alaphangulat�t, a m�lab�t fejezhette ki. Csajkovszkij zen�je azonban nemcsak hangulatkelt�, hanem fontos dr�mai alak�t� t�nyez�, m�r A hatty�k tav�ban is. Ebben jelentkezik re-formj�nak (a korabeli balettsablonokt�l elt�r�) l�nyege.

A m� moszkvai bemutat�ja nem nyerte el a k�z�ns�g tetsz�s�t, maga a zeneszerz� is el�gedetlen volt Reisinger koreogr�fi�j�val. Tizenhat �vvel k�s�bb Marius Petipa �s Lev Ivanov dolgozott ki �j koreogr�fi�t, de a zeneszerz� m�g a bemutat� el�tt meghalt. 1894. febru�r 17-�n, a gy�sz�nnep�lyen el�adt�k a f�lk�szen koreograf�lt m�vet. A teljes el�ad�sra 1895. janu�r 27-�n ker�lt sor a szentp�terv�ri Mariinszkij sz�nh�zban. A hatty�k tav�t a vil�g minden jelent�s sz�npad�n �j koreogr�fi�kkal is el�adt�k az�ta, de ezt az eredeti Petipa-Lev Ivanov-f�le koreogr�fi�t minden�tt tiszteletben tartj�k.

Az els� magyarorsz�gi bemutat� - 1951-ben - Aszaf Messzerer nev�hez f�z�dik, aki a moszkvai Nagysz�nh�z klasszikus t�ncosa, majd koreogr�fusa volt. A k�vetkez� bemutat�t 1977-ben tartott�k a budapesti Operah�zban. Ezt a fel�j�t�st Naima Baltacsejeva �s Abdurahman Kumisznyikov k�sz�tette el�, akik r�szben vissza�ll�tott�k az eredeti Ivanov-f�le koreogr�fi�t. A mai operah�zi v�ltozat ifj. Harangoz� Gyula �s Pongor Ildik� k�z�s munk�ja. �k szint�n a Petipa- �s Ivanov-f�le eredeti verzi�hoz ny�ltak vissza, meghagyva a legszebb, leg�rt�kesebb t�ncokat, s csak annyit v�ltoztattak, amennyit a mai kor a t�nctechnik�ban - pl. a Var�zsl� szerepe a kor�bbi pantomim-szer� mozg�s helyett most komoly t�ncosi teljes�tm�ny - �s a l�tv�nyban (d�szlet, jelmez) megk�vetel.

 

�rdekess�ge 

A m� �rdekess�ge �s neh�zs�ge is abban rejlik, hogy minden el�ad�s sor�n ugyanaz a balerina j�tssza Odettet, �s Odili�t. Szakmai szempontb�l mindenk�pp a Fekete Hatty� t�nca a m�sodik felvon�sban, azon bel�l is a 32 fouett� en tournant forg�sa az egyik legnagyobb kih�v�s. A fouett� en tournant egy l�bon v�gzett, egy l�bra �rkez� forg�st jelent, amely sor�n a szabad l�b a leveg�ben k�r�ket �rva le id�zi el� a fordulatot. A 32 fordulat roppant sok, �s megterhel�, Csajkovszkij balettj�nek bemutat�sa idej�n pedig k�l�n�sen megd�bbent� volt ez a sz�m. Ezt el�sz�r Lev Ivanov alkalmazta Hamupip�ke c�m� balettj�nek Grand Pas d'action r�sz�ben.

 

Hangszerel�s

Von�s hangszerek: I. heged�, II. heged�, br�csa, csell�, nagyb�g�

Faf�v�s hangszerek: piccolo, 2 fuvola, 2 oboa, 2 klarin�t, 2 fagott

T�lcs�res f�v�k�j� hangszerek: 4 k�rt, 2 trombita, 3 harsona, tuba

�t�s hangszerek: timpani. cimbalom, dob, perg�dob, triangulum, tamburin, kasztanyetta, tam-tam, harangj�t�k

Egy�n: h�rfa