oktatsi rendszer
Az orosz oktatsi rendszert s kulturlis intzmnyeket kzel 70 ven keresztl az SZKP irnytotta s felgyelte. A glasznoszty s peresztrojka politikjnak keretben Mihail Gorbacsov idszaktl kezdden liberalizldott az oroszorszgi kultra helyzete, de az llami tmogatsok sszege is szklt.
Oktatsi rendszer
A tudomnyos kutats vezet sznhelye az Orosz Tudomnyos Akadmia, melyet 1724-ben I. Pter cr alaptott.
Az iskolai rendszer alap, f s fels fokozatbl ll. A dikok 6-7 ves korban kezdik meg az alapiskolt, majd 7 vet eltltenek itt. A fiskolba (kzpiskola nlunk) 4 vet tltenek el, majd ezutn jelentkeznek a felsbb iskolkba.
Oroszorszg legrgebben alaptott egyetemei:
Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszkvai llami Egyetem – alaptottk 1755-ben
Kaznyi llami Egyetem (1804)
Rosztovi llami Egyetem az I. vilghbor idejn Rosztovba evakult Varsi Egyetem. Alaptva (1816)
Szentptervri llami Egyetem (1819)
Tomszki llami Egyetem (1878) Szibria els egyeteme
Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi llami Egyetem (1909)
Permi llami Egyetem (1916)
Tovbbi fontos egyetemek tallhatk Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok s Voronyezs vrosban.
|