|
nvny- s llatvilga
Nvny- s llatvilga vezetes, szakrl dlre haladva:
sarkvidki: A jgvilg llnyei a klnfle moszatok;
tundra: Fknt mohk,zuzmk nnek, de a dli rszen mr a trpe cserjk (nyr, fz) is megjelennek. Nyron madrseregek lepik el a tundrt. Jellegzetes llatai a rnszarvasok s a lemmingek;
erds tundra: A Fld legnagyobb kiterjeds feny-serdeje. Itt l a hbagoly s a sarki rka;
tlevel erdk (tajga) s lombos erdk: lucfeny, szibriai lucfeny, kamcsatkai jegenyefeny, szibriai jegenyefeny, vrsfeny stb. Ligetszer foltokat alkot a fenyk kztt a nyr- s a nyrfa. A fenyk kztt hatalmas tzegmoha lpok alakulnak ki. Nyron sznyogok millirdjai lnek itt. Az erdk llatvilga gazdag: prmes llatok (coboly, nyrc, hermelin, vidra, hd), ragadozk (barna medve, hiz, farkas) s rgcslk egyarnt lnek itt;
erds sztyepp: szakon a vegyes erd, dlebbre a lombhullat erd a termszetes nvnytakar. llatai a rgcslk, az z, a vaddiszn s a vdett terleteken az eurpai blny;
sztyepp: Nvnyzete a fves puszta. Az llatvilgot sokfle rgcsl (egr, pocok, rge, hrcsg, mormota), a madarak (daru, tzok) s a ragadozk (rka, farkas) kpviseli;
flsivatagi: szrazsgtr gyr nvnyzet tengdik: pldul a str rm, a tevetvis. Az llatvilg is alkalmazkodik a szrazsghoz s a hsghez (hllk, sivatagi ugregr).
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
