|
vzrajza
Tavai:
Oroszorszgban mintegy 200 000 t van. Legnagyobb tavai: a Bajkl-t (31 500 km²) , a Ladoga-t (18 400 km²) s az Onyega-t (9890 km²).
A Kelet-eurpai-sksg szaki tjn, a Nyugat-szibriai-alfld egyes rszein s szakkelet-Szibria terletn hatalmas mocsrvilgot lthatunk.
Folyi:
Leghosszabb folyi Szibriban s a Tvol-Keleten hzdnak, a f folyk nagysg szerinti sorrendben: Ob, Amur, Lna, Volga, Jenyiszej. Tbb folyja fontos szerepet jtszik mint vzit vagy energiaforrs, gy a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubny s a Tyerek.
A Jeges-tenger fel haladnak:
Jenyiszej – 5940 km, a legtbb vizet szllt foly;
Ob – 3680 km, az Irtissel – 5642 km, zsia leghosszabb vzrendszere;
Lna – 4400 km;
tovbb a Kolima, az Olenyok, az Ingyigirka, a Pecsora s a Hatanga-Kotuj.
A Kaszpi-tenger fel haladnak:
Volga – 3530 km, Eurpa leghosszabb folyja, mellkfolyi az Oka s a Kma.
A Fekete-tenger irnyba haladnak:
a Dnyeper (2285 km), a Don (1970 km)
A Csendes-cenba mlik:
Amur – Silka – Onon vzrendszer – 4400 km
Csatorni:
Mestersges csatornarendszere, vzit-hlzata a Szovjetuni korszakban plt fel, az 1930-as vektl kezdden. Moszkvt ezrt 5 tengerrl is el lehet rni vzi ton. Legfontosabb hajzhat csatorni:
Fekete-tenger–Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km)
Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km)
Volga-Don-csatorna (1952, 101 km)
Pecsora-Kma-csatorna – a Volga vzhozamnak nvelsre, a Kaszpi-tenger vzszintjnek apadsa ellen ptettk.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
