zszlaja
Hrom egyenl vzszintes svbl ll, amelynek sznei fentrl lefel: fehr, kk, piros.
A sznek nem brnak hivatalosan elfogadott tartalommal, de a zszl trtnett kutatk tbbfle rtelmezssel is szolglnak. Az els s egyben legelterjedtebb magyarzat szerint a fehr szn Oroszorszgban a nemessg s az szintesg szimbluma, mg a kk az erklcsssg, a hsg jelkpe, a piros pedig a btorsgot, vitzsget, nagylelksget s a szerelmet reprezentlja. A19. szzad forradalmi eszmi ms rtelemmel teltettk az orosz lobog szneit. Eszerint a fehr a szabadsg s a fggetlensg eszmjt hirdeti, a kk a Szzanya jelkpe, s a piros az nkormnyzat szimbluma. A cri idkben is szletett egy a kor megfelel ideolgii szerinti magyarzat: Ebben az esetben a fehr Isten jelkpe, a kk szn a crt szimbolizlta, mg a piros az orosz npet. Ezltal egyrtelm volt, hogy az uralkod Isten s a np kztt kzvett, s rangban is kztk ll. Az az elkpzels is aktvan l Oroszorszgban, hogy a hrom szn a hrom keletiszlv npet jelkpezi. A piros az orosz np metaforja, a kk az ukrnok megfelelje, mg a fehr a fehroroszok szimbluma. s vgl akad egy interpretci, amely az univerzumot vli felfedezni az orosz nemzeti sznekben. A piros az anyagi vilgot, a fldet jelkpezi. A kk az eget, vgl a fehr az isteni vilgot, a mennyeket szimbolizlja.

|